Szeretek olyan könyveket olvasni, amelyek útmutatót adnak ahhoz, hogyan tudom átformálni az életemet. Azt tudni kell rólam, hogy ha hallok vagy olvasok valami nagyon érdekeset, akkor azt muszáj azonnal kipróbálnom a gyakorlatban is. Egyszerűen frusztrál, ha nem tudom rögtön alkalmazni a megtanultakat és „ráhúzni” akár már másnap a saját életemre.

Tim Ferriss 4 órás munkahét című könyvét 1 évvel ezelőtt valószínűleg a kukába dobtam volna. Egyszerűen akkor még nem voltam olyan szinten nyitott az új dolgokra, mint most. Rengeteg sztereotípiát rombol le az olvasmány, és sok olyan tényre világít rá, amelyet normálisnak gondolunk, de egyáltalán nem azok…

Annyira tetszett a könyv, hogy a magyar változatot is megvettem. Elsőre a Kindle-n olvastam angolul.

A könyvet én így írnám le 1 mondatban: dobd le a mentális láncokat, szabadulj meg az unalmas munkádtól, és kezdj el élni egy szabad életet. Oké, elsőre amerikai bullshitnek hangozhat, de elképesztően jó gondolatok vannak benne. Ebben a bejegyzésben azt írom le, hogy én mit tanultam a könyvből, és hogyan tudod ezeket te is hasznosítani a saját életedben.

1. Csak a fontos dolgokkal foglalkozz

Az egyik legnagyobb javulást az életembe az hozta, hogy már nem úgy gondolok a munkámra, hogy reggeltől estig a feladataimat kell csinálnom. Vállalkozóként simán megtehetem azt, hogy fogom magam és a nap közepén elmegyek mondjuk wakeboardozni. Ezzel a könyv elolvasásása előtt is tisztában voltam, a probléma csak az volt, hogy ez soha nem tettem meg…

Egyszerűen mindig bennem volt a gondolat, hogy “bakker, ezt magamnak csinálom, és ha többet dolgozom, akkor több mindent tudok elérni adott idő alatt.” Ez hülyeség. Mégpedig azért, mert így minden feladatlistába felírt teendőt megcsinálok, és – itt jön a probléma! – még a NEM fontosakat is!

„Miért kell nekem mindent megcsinálnom?”

Azért, hogy elégedett legyek a munkámmal és fejlődjön a cég. Álladóan bennem volt a kényszer, hogy a lehető legtöbb dologgal végezzek, amilyen gyorsan csak tudok. Pusztítottam a teendőket, csak egy dologra nem szántam időt, mégpedig arra, hogy feltegyem a kérdést: „Ezek tényleg fontosak…?”. Rá kellett döbbennem, hogy két különböző dolog az, hogy:

1. produktív vagyok és minden aznapra tervezett feladatot elvégeztek
2. csak 1-2 dolgot csinálok meg, de azok durva eredményeket hoznak.

Úgy gondolom, hogy rengeteg ember elköveti azt a hibát, hogy túlértékeli a saját maga munkáját. Egyszerűen sokkal többnek gondoljuk a mi kis tudásunkat, mint annak a valódi értéke. Ez pedig oda vezet, hogy nem teszünk fel magunknak kérdéseket, csak csináljuk, csináljuk, és csináljuk. Mint a robotok.

Tök mindegy, hogy alkalmazottként vagy cégvezetőként tengeted a mindennapjaidat, ugyanúgy belefuthatsz abba a csapdába, hogy zombi leszel. Ha időnként nem gondolkozol el azon, hogy valóban fontos-e és hozzátesz-e valamint az életedhez az, amin éppen ügyködsz, akkor évek fognak elrepülni felesleges teendőkkel. Igen, mindig lesznek kötelezően elvégzendő feladatok, amelyekhez nincs kedved, de azokat minél gyorsabban el kell végezni azért, hogy a fontosakkal tudj foglalkozni. Az élet túl rövid ahhoz, hogy hülyeségekre verd el az idődet.

“Úristen, de mi lesz akkor, ha valaki észreveszi, hogy az adott dolgot nem csináltam meg”

Akkor majd szól, ennyire egyszerű. Az választja el a fontos feladatot a nem fontostól, hogy az előbbi tutira visszatér, a másik pedig eltűnik a süllyesztőben. Minden feladatot nem oldhatsz meg, mert arra rámegy az életed. Azok a dolgok, amelyeket korábban nem fontosnak ítéltél meg, viszont valóban fontosak voltak, azok úgyis újra felszínre kerülnek, és majd akkor szépen elvégzed őket.

A fenti gondolatok mentén átalakított életstílusom azt hozta, hogy sokkal kevesebb dolog miatt vagyok frusztrált. Továbbra is sokat dolgozom, de vannak olyan napok, amikor például délelőtt megcsinálok 2 nagyon fontos feladatot, majd fogom magam és elmegyek sétálni:

Az ilyenek után újra elképesztő lendülettel tudok dolgozni, és így érem el azt, hogy csak 4 órát dolgozom egy nap, de azok produktívabbak, mint ha 10-et ültem volna a gép előtt üveges tekintettel. Az, hogy ha meghúzom a határt és előre eldöntöm, hogy ma csak mondjuk 3 órát fogok munkával foglalkozni, rákényszerít arra, hogy a lényeges feladatokat vegyem előre.

A legjobb, hogy ezt az élet bármely területén fel tudod használni! Például, ha alkalmazottként dolgozol, akkor ugyebár munka után is adott idő áll a rendelkezésedre, hogy elvégezz ezt-azt. Ha nagyon vágysz valamire, de egyszerűen nincs rá időd, akkor a fentiek mentén gondold át, hogy valóban a fontos dolgokra fordítod-e a maradék idődet.

2. Gondolkozz automata rendszerekben

Azt már a könyv elolvasása előtt is éreztem, hogy ha minden feladatot „kézileg” akarok megoldani, akkor rövid időn belül meg fogok őrülni. Tudod, van az a pillanat, amikor azt érzed, hogy ennél több feladatot már nem képtelen vagy megoldani, de a teendők egyre csak jönnek, jönnek és jönnek. Minden egyes döntéshez te kellesz, mindenki tőled kérdez, és azt érzed, benne vagy a gépezetben. Na, éppen ezek ellen kell egy jól működő automata rendszer.

Pontosan mit jelent az automata rendszer?

Olyan folyamatokat, amelyeknél nem kell gondolkodnod, hanem minden magától megy. Vegyük példának a munkát. A munkában felállított automata rendszer képes arra, hogy folyamatosan termelje a pénzt. Egyik oldalon kiszámítom, hogy mennyi pénzt és energiát kell beleraknom az adott dologba, míg a másikon csak az eredményt kapom meg.

Hogy még jobban megértsd: korábban rengeteg időm elment azzal, hogy egyedi ajánlatokat készítettem, amelyekből az esetek 15%-ában nem is lett semmi. Ilyenkor az a 15% feleslegesen kidobott energia volt, ami frusztrált. Éppen ezért átterveztük a folyamatokat, amelynek eredményeként most már csak a valóban komoly ügyfelekkel kell foglalkoznom, és elég heti 1x ránéznem a “gépezetre”.

Az automata rendszer felállítása során három nagyon fontos dolgot is megtanultam:

• Szervezd ki a kellemetlen munkát. Rengeteg felesleges frusztrációtól tud téged megszabadítani, hanem találsz egy megfelelő embert arra, aki elvégzi helyetted azt a munkát, amit Te nem szeretsz vagy nincs időd megcsinálni. Első lépésként ugyebár le kell szűrni a feladatokat, hogy csak a valóban fontos teendőkkel foglalkozz, második lépésben viszont mindenképpen arra kell törekedni, hogy a kötelezően elvégzendő teendőket is át tudd adni másnak.
• Ne menj felesleges megbeszélésekre. Így visszagondolva hihetetlen, hogy mennyi felesleges időt vertem el megbeszélésekre az elmúlt 1 évben. Igen, cégvezetőként fontos, hogy találkozzak emberekkel és kialakítsak kapcsolatokat, de az esetek 90%-ában indokolatlan a megbeszélés. MINDEN elintézhető és megvitatható 10 perc alatt, ha valóban a lényegre térünk. Mivel értékes minden egyes munkával töltött másodperc, ezért átálltam arra, hogy a legtöbb dolgot egy 2 mondatos emaillel elintézem. Az email egy kommunikációs eszköz és nem pedig munkaeszköz. Ha valaki SOS-ben szeretne valamit, úgyis felhív.
• Pusztíts ki a zavaró tényezőket. Az elmúlt 1 hónapban vettem észre, hogy az apróságok mennyire el tudják vonni a figyelmemet. Elkezdek dolgozni, felvinnal a Skype, válaszolok rá, hopp, jön egy mail, visszaírok, közben jön még egy, átkattintok a linkre, elolvasok egy cikket, közben látom az oldalon, hogy az ismerőseim Facebookon kedveltek egy cikket, átmegyek Facebookra, megnézem az értesítéseket, és BUMM, 2 óra elment a semmire. Ennek véget kellett vetnem, ezért behoztam egy teljesen új szabályt: naponta 2 x 1 órát szánok az online közösségi kommunikációra. Ennyi időm van arra, hogy elintézzem az e-maileket, Facebookozzak, és megbeszéljem Skype-on a lényeget.

3. Dolgozz keményen, lazíts keményen

Ha dolgozol, akkor 100%-ban dolgozz, ha pihensz, akkor pedig 100%-ban pihenj. Biztosan te is voltál már úgy, hogy valamit meg kellett csinálnod, és csak pislogtál a gép előtt és fogalmad sem volt, hogyan fogj hozzá az adott dologhoz. Csak ültél, ültél, és még 2 óra elteltével sem történt előre haladás. Na, ezt a jövőben felejtsd el, és dolgozz akkor, amikor rá van állva az agyad munkára.

Például én múltkor, amikor nagyon elakadtam az egyik feladatommal, fogtam magam és elmentem wakeboardozni:

Amikor visszajöttem, teljesen ki volt tisztulva a fejem, és 100%-ban rá tudtam állni a munkára. A 3 órányi teendőt a fele idő alatt megcsináltam, és a fennmaradó időt olvasásra szántam.

Ha nem megy a munka, akkor semmi gond, egyszerűen csak engedd el. Ha állandóan frusztrált vagy, nem fogsz tudni előre haladni, cserébe elcseszel egy csomó időt, miközben olyan dolgokkal is foglalkozhatnál, amelyektől igazán boldog lennél.

“Oké, de mi a helyzet a határidős és KÖTELEZŐ feladatokkal?”

A megoldás egyszerű: azokat minél előbb el kell pusztítanod, mégpedig azért, mert akkor hamar túl vagy rajta, és több idő marad a hasznos dolgokra. A “majd később” a lehető legrosszabb válasz, amit adhatsz erre a kérdésre, mivel folyamatosan ott fog mocorogni a tudatalattidban, hogy azzal majd valamikor foglalkozni kell.

A cél, hogy egy szuper életet élj, és nem pedig az, hogy frusztrált legyél apróságok miatt. Ha pihensz, akkor adj bele mindent, ha dolgozol, akkor pedig pörögj 100%-on!

Konklúzió

Az biztos, hogy életem egyik meghatározó olvasmánya a 4 órás munkahét. Nem csak azért, mert beleképzeltem magam az író helyzetébe és fejben felépítettem magamnak egy Új Életet, hanem azért is, mert konkrétan megvalósítottam pár dolgot, amelyek elképesztő javulást hoztak a mindennapjaimba. Tudom, hogy legtöbben úgy fognak a könyvre tekinteni, hogy amerikai bullshit az egész, de azoknak azt javaslom, hogy dobják le a mentális korlátokat és gondolkozzanak másként.

Kell egyfajta nyitottság ahhoz, hogy a 4 órás munkahét élvezetes legyen. Én sem életcélként gondolok rá, pusztán jó gondolatokat ültetett el bennem, amelyek egy nagyon izgalmas élet felé terelnek.

Álmodozni kell, de sokkal fontosabb az, hogy tegyél is érte, mégpedig apró lépésekben. Hidd el, hogy nem attól leszel képes valamire, mert eljön a megfelelő pillanat, hanem attól, hogy csinálod. Csinálod ma, holnap, és holnapután is.